A GOOGLE éS A RENDŐRSÉG 2. RÉSZ
internet ügyvéd 2013.02.15.
A sorozat nyitó részében a múlt héten arra fókuszáltunk, hogy a Google az Egyesült Államokban hogyan viszonyul a rendőrségi megkeresésekhez. A második részben a magyar rendőrség és a Google viszonyát meghatározó jogszabályi hátteret igyekszünk könnyen emészthető stílusban bemutatni. 1. A hivatalos út - elméletben Egy bűncselekmény elkövetőinek felderítésekor és a bizonyításkor ma már nem a nagyító és a Colombo-tól látott, ajtóból visszafordulós bekérdezés a legeredményesebb eszköz. Fontos szerepe van a nyomozati munkában a potenciális elkövetők email forgalmi/tartalmi adatainak, a geolokációs adatoknak és a Google kereséseknek is. Amikor a magyar rendőrségnek vagy a NAV-nak egy büntetőeljárás keretein belül adatokat kell megszereznie a Google-től, akkor megkeresheti a Google magyarországi leányvállalatát tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetve iratok rendelkezésre bocsátása végett és ennek teljesítésére legalább 8, legfeljebb 30 napos határidőt állapíthat meg. A leányvállalat ilyenkor köteles az adatszolgáltatást térítésmentesen teljesíteni. Ha azonban a megkeresés teljesítésének valamilyen akadálya van, akkor a megállapított határidő alatt a teljesítés akadályát közölnie kell a nyomozóhatósággal. 2. A hivatalos út - gyakorlatban Az internetes szolgáltatásokat nyújtó nemzetközi nagyvállalatok magyar leányvállalatai gyakran arra hivatkoznak, hogy itt Magyarországon semmilyen olyan adat nem található, melyre a rendőrségnek szüksége van. Mivel az adatgazda állításuk szerint valamelyik külföldi cég, így annak a megkeresését javasolják. Azonban erre csak bűnügyi jogsegély keretében kerülhet sor, mivel a magyar rendőrség közvetlenül egy amerikai vagy egy írországi vállalatot nem kereshet meg. A bűnügyi jogsegély részletes szabályaival nem kívánjuk untatni a nyájas Olvasót, így azokat pár pontban az alábbiakban összefoglaltuk:
3. Adatmegőrzési kötelezettség Van még egy érdekes jogszabályi kötelezettség, mely a magyar szolgáltatókra (elektronikus hírközlési szolgáltatókra és elektronikus hírközlési hálózat üzemeltetőkre) vonatkozik, ez pedig az ún. adatmegőrzési kötelezettség. Ez a kötelezettség kiterjed az e-mail szolgáltatás, a mobiltelefonszolgáltatás, internetes telefonszolgáltatás, internet hozzáférési szolgáltatás során igénybevett végberendezések, előfizetői hozzáférési pontok és az előfizető vagy felhasználó egyedi azonosítására alkalmas adatokra. Főszabályként ezeket az adatokat a keletkezésüktől (egyes esetekben az előfizetői szerződés megszűnésétől) számított egy évig, a sikertelen hívások esetében pedig fél évig kell a szolgáltatóknak megőrizniük. Ez a kötelezettség azért terheli a szolgáltatókat, hogy amikor a rendőrség megkeresi őket az 1. pontban körülírt módon, ne mondhassák azt, hogy saját szabályzataik, és a szerződések alapján ezeket a kért adatokat ők törölték már. A sorozat következő részében a nemzetbiztonsági szervezetek adatgyűjtéseinek jogszabályi hátterét ismertetjük, iratkozzon fel hírlevelünkre és maradjon velünk! |
KÖVETKEZŐ ELŐADÁS Az internetes kereskedelem jogi kérdései „Áruld a neten!” - Haszon Akadémia 2013. március 21. Budapest, Spoon hajó ___________________ Kapjon hírlevelünkben rendszeres értesítést cikkeinkről, előadásainkról! KAPCSOLÓDÓ JOGI TANÁCS Ügyfeleinknek az alábbiakban tudunk segíteni büntetőügyekben:
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK:
A Google és a rendőrségi megkeresések 1. - mit kommunikál arról a nagyérdemű publikum felé, hogy hogyan reagál a rendőrségi megkeresésekre. A Google és a magyar rendőrség 2. - a magyar rendőrség milyen feltételek esetén és mennyi időn belül tud a Google-tól és a többi szolgáltatótól adatokat kapni? A Google és a titkosszolgálat 3. - milyen jogszabályok vonatkoznak a nemzetbiztonsági szolgálatok titkos információgyűjtésére, illetve adatszerzésére. Elutasítva: magyar rendőrségi kérések Google 4. - hány esetben válaszolt a Google az elmúlt években a magyar rendőrség megkereséseire? |