A jövő megkezdődött: a bioetikában és a biotechnológiai jogban most már nem arról van szó, hogy lehet-e génkezelt szóját emberi fogyasztásra forgalomba hozni vagy lehet-e birkákat klónozni, hanem arról, hogy egy genetikailag öröklődő betegség kizárása érdekében ki lehet-e cserélni az anya DNS-ének egy részét egy egészséges nő DNS-részletére. Sorozatunk első részében megnézzük, hogy pontosan mire is kérnek felhatalmazást a Nobel-díjas tudósok és mi ennek a jogi háttere Angliában.
[internetügyvéd] 2012.05.28. 14:30 Az antibiotikumok pár évtizedes túlhasználata a gyógyszeripar bevételeire tett jótékony hatása mellett ahhoz is hozzájárult, hogy kifejlődjenek az eddig soha nem mért rezisztencia-szinttel rendelkező, ún. szuperbaktériumok. A gyógyszeripar pedig, úgy tűnik, visszavonul erről a csatatérről.
A birminghami egyetem mikrobiológiai tanszékén dolgozó Laura Piddock professzor szerint a helyzet amiatt is rosszabbodott, hogy jelentéktelen fertőzésekre (pl. torokgyulladásra, egyéb felsőlégúti fertőzésekre) is antibiotikumokat írtak fel az orvosok, a betegek pedig sokszor helytelenül adagolják ezeket a gyógyszereket, illetve a kezeléseket idő előtt hagyják abba. A másik ok pedig az, hogy csökken a kutatás-fejlesztési aktivitás szintje ezen a területen: 1930 és 1960 között 14 új antibiotikum osztályt vezettek be a törzskönyvbe, 1968 óta összesen csak ötöt. A WHO információi szerint jelenleg csak két új antibiotikum tesztelése folyik, így nem túl széles a szuperbaktériumok ellen bevethető antibiotikumok skálája. Az új antibiotikumok nélkül viszont nemsokára nem lehet majd olyan egészségügyi rutinmegoldásokat alkalmazni, mint például a kemoterápiás kezelések, a szervátültetések és a protézisbeültetések.
Demotivált ipar A gyógyszercégek azonban két, a profitabilitásra visszavezethető tényező miatt is kevésbé motiváltak. Az egyik, hogy az új antibiotikumokat pont a rezisztencia kifejlődésének lassítása miatt óvatosan alkalmazzák, az orvosok félreteszik őket a súlyos esetekre és amikor a betegnek végül felírják azokat, akkor is viszonylag rövid ideig tart az antibiotikum kúra. A másik tényező a jogi szabályozással függ össze: a hosszú ideig tartó tesztelési/engedélyezési folyamat miatt gyakran mire kijön egy antibiotikum a gyógyszertárakba, a leküzdendő baktériumnak már egy újabb mutációja "tarol". A tesztelés/engedélyezés időtartamának indokolt esetekben történő lerövidítésével a gyógyszercégek talán érdekeltebbek lennének a költséges kutatások elindításában.
Pozitív példa Az Európai Bizottság egy négynapos hír szerint 224 millió euroval támogatja több gyógyszergyárnak (AstroZeneca, GlaxoSmithKline, Sanofi, Janssen, Basilea Pharmaceutica) azt a közös projektjét, mely a szuperbaktériumok elleni küzdelem keretében új antibiotikumok kifejlesztésére irányul. A munka brit, svéd és amerikai laboratóriumokban folyik majd és ez az EU által támogatott legjelentősebb kutatás-fejlesztési projekt.
(az írás a Timesonline.co.uk több cikke alapján készült)
