WEBSHOP JOG: AZ ÁSZF-BEN ÉS AZ ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓKBAN ELŐFORDULÓ LEGGYAKORIBB HIBÁK
internet ügyvéd 2013.03.20.
FONTOS: 2014. tavaszán nagyon jelentős változások (új Ptk., új fogyasztóvédelmi szabályok, stb.) történtek az e-kereskedelem jogában. Legkésőbb június 13-ig minden webáruház ÁSZF szövegét ki kell dobni és helyette az új jogszabályoknak megfelelő szövegre kell kicserélni azokat. A Webshop Jogi Nagytakarítás csomagunk megnyugtató megoldást kínál a webshopoknak. További info és elemzések ITT. A SZEK.org „Vedd a neten” minőségbiztosító rendszere 2012. novemberben kezdte meg működését. A lényege az, hogy a webshopok egy minősítési folyamat után kitehetik az oldalukra a „SZEK.org minősített webshop” jelvényt. A folyamat része egy jogi ellenőrzés, ahol egy kérdőívet kell kitöltenie a jelentkező webshopnak, melyet aztán a SZEK.org szakértői (többek között az internet-ugyved.com mögött álló Ormós Ügyvédi Iroda jogászai) ellenőriznek le. Ezt a posztot ezeknek az ellenőrzéseknek a tapasztalatai alapján írtuk meg annak érdekében, hogy mindenki tanulhasson az ott tapasztalt hibákból. Hiba #1: Az elállás jogáról szóló részletes tájékoztatás hiánya Hiba #2: Az (ingyenes) szállítás megfizettetése és elállási jog gyakorlása esetén Hiba #3: Ajánlati kötöttség téves értelmezése Hiba #4: Adatvédelmi nyilatkozat hiánya vagy hiányos tájékoztatás Hiba #5: hírlevél küldésére vonatkozó tájékoztatással kapcsolatos hibák ¤ ¤ ¤ Hiba #1: Az elállás jogáról szóló részletes tájékoztatás hiánya Az elállási jog nem jelent mást, minthogy az interneten keresztül megkötött szerződéstől jogszabályi felhatalmazás alapján a fogyasztó egyoldalúan visszaléphet és a terméket visszaküldheti a szolgáltató részére. Erre a termék kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül van lehetősége a fogyasztónak. Ha a fogyasztó él elállási jogával, melyet indokolás nélkül megtehet, akkor a szolgáltató köteles a fogyasztó részére a kifizetett teljes vételárat – szállítási költséggel együtt, ha a kiszállítás díj ellenében történt – 30 napon belül visszafizetni. Az elállási jog tulajdonképpen kompenzálja azt, hogy a vásárlás előtt a fogyasztónak nem volt lehetősége megtekinteni a megrendelt cipőt, táskát, poharat stb. és így a termék kézhezvételekor lehet, hogy csalódás éri, mert nem olyat kapott, mint amilyenre gondolt, amikor megrendelte a terméket. Azonban erről a szolgáltatók sokszor megfeledkeznek és éppen ezért nem nyújtanak részletes tájékoztatást az elállási jogra vonatkozóan, mint ahogy arról sem, hogy mely esetekben kizárt annak lehetősége. Nem megfelelő a tájékoztatás, ha csak a jogszabály teljes szövegére mutató linket helyeznek el az ÁSZF-ben vagy egyéb helyen, és akkor sem, ha a jogszabály teljes szövegének bemásolását választja a szolgáltató, hiszen nem biztos, hogy a fogyasztó azt megérti, még az is előfordulhat, hogy rosszul értelmezi és az további konfliktust okozhat a fogyasztó és a szolgáltató között, valamint egy fogyasztóvédelmi hatósági alapját is megteremtheti ez a megoldás. Fontos, hogy az elállási jog egy-két jogszabályi kivételtől eltekintve nem korlátozható. Jogszabályellenes korlátozó rendelkezésekre példák:
Az itt leírtak megfelelően példázzák, hogy fontos odafigyelni minden követelmény betartására, hiszen azok figyelmen kívül hagyásával a szolgáltató esetleg súlyos bírságokra is számíthat. Hiba #2: Az (ingyenes) szállítás megfizettetése az elállási jog gyakorlása esetén Számos esetben előfordul, hogy amikor a fogyasztó él elállási jogával, akkor a szolgáltató megpróbálja ráterhelni a fogyasztóra az eredeti kiszállítás költségét, annak ellenére, hogy a kiszállítás anno ingyenesen történt. Ennek az az oka, hogy a szolgáltató azt reméli, hogy ilyen szankció mellett a fogyasztó majd meggondolja magát az elállási jogának gyakorlásával kapcsolatban vagy pedig, hogy legyen anyagi előnye is az adásvételnek és ne kelljen a teljes összeget visszafizetnie a fogyasztó részére. A webshopok annak ellenére követik ezt a gyakorlatot, hogy a jogszabály egyértelműen kimondja, hogy a fogyasztót semmilyen egyéb költség nem terhelheti azon kívül, hogy a termék visszajuttatásának költségét kifizeti, tehát saját költségén kell visszaküldenie a terméket a kereskedőnek. Hiba #3: Ajánlati kötöttség téves értelmezése Több éves tapasztalatom az, hogy a szakma képviselőinek a fejében az ajánlati kötöttséggel kapcsolatos jogszabályi háttér nem precízen képeződik le. Ugyanis az, hogy a kereskedő a webshop honlapjára "kihelyez" egy terméket és ennek ott feltünteti az árát még csak ajánlattételi felhívásnak minősül jogi nyelven szólva. A vevő, amikor megrendeli az árut, akkor jogi értelemben a kereskedő ajánlattételi felhívásával megegyező tartalmú ajánlatot tesz a kereskedőnek távollevők között kötendő szerződés megkötésére. Ehhez az ajánlatához a vevő 48 óráig kötve van, azaz a kereskedő egyoldalú nyilatkozatával ez idő alatt bármikor "beléphet" az ügyletbe. A fenti szabályon túlmenően még az is zavart szokott okozni a fejekben, hogy az ajánlat elfogadására vonatkozó nyilatkozatnak a törvényi szöveg kétértelműsége miatt nem kell feltétlenül egybe esnie az un. visszaigazolással. A kereskedők ugyanis kötelesek a fogyasztók megrendelésének megérkezését haladéktalanul elektronikusan visszaigazolni. Ennek jogi jelentősége van, hiszen amennyiben a visszaigazolás (vagy külön az ajánlatot elfogadó kereskedői nyilatkozat) 48 órán belül nem érkezik meg a vevőhöz, úgy a vevő a továbbiakban nincs kötve az ajánlatához vagy is nem köteles 48 óra elteltével megvenni a terméket vagy akár a leszállított terméket átvenni. Ez még akkor is így van, ha az erre vonatkozó szabályokat akár direkt módon, akár véletlenül felejti el feltüntetni a webáruház, hiszen ehhez jogszabályból eredően joga van a fogyasztónak. Azzal, hogy a webshop nem ad róla tájékoztatást az ÁSZF-ben, attól ez még létező jogosultság és a tájékoztatás hiánya nagyobb veszteséget fog okozni a webáruháznak bírság formájában, mintha rákényszeríti a fogyasztóra a termék megvásárlását. Hiba #4: Adatvédelmi nyilatkozat hiánya vagy hiányos adatvédelmi tájékoztatás A kereskedők nem tartják fontosnak - néhány kivételtől eltekintve - hogy részletes tájékoztatást nyújtsanak a fogyasztónak arról, hogy személyes adatainak mi lesz a sorsa (mire használják fel, meddig tárolják, kinek adják ki, kiadják-e egyáltalán valakinek, hol tárolják, kik férhetnek hozzá, stb). Az alábbiakban adunk néhány támpontot ahhoz, hogy mit kell feltüntetnünk egy adatkezelési tájékoztatóban:
Hiba #5: Hírlevél küldésére vonatkozó tájékoztatással kapcsolatos hibák Mivel Magyarországon az opt-in rendszer szabályait kell alkalmazni a hírlevelek küldésére, azaz kizárólag olyan személy számára küldhető elektronikus hirdetés, aki előzetes hozzájárulását adta ahhoz, hogy a feladó elektronikus hirdetést küldjön részére. A hétköznapi életben jelentéktelennek tűnhet egyesek számára, hogy a hírlevél kiküldése előtt a törvény által megkövetelt szabályokat betartson egy kereskedő, „mert hát mi baj lehet egy reklámüzenet kiküldéséből”, azonban azzal nem számol, hogy az ilyen üzenetek tulajdonképpen kéretlenek, azaz még bírságot is kaphat emiatt. Fontos, hogy a webshop tartsa tiszteletben a fogyasztó döntését akkor, amikor hozzájárulást kér a hírlevél kiküldéséhez, vagyis ha a webáruház hírlevelére nem(csak) a kezdőoldalon lehet feliratkozni, hanem például a regisztrációs felületen, akkor nagyon fontos, hogy az ott található checkbox eredeti állapotában bejelöletlen legyen. Ha nem így teszünk, akkor tulajdonképpen megfosztjuk a fogyasztót attól, hogy önként járuljon hozzá ahhoz, hogy a kereskedő hírlevelet küldjön részére, ami pedig azt jelenti, hogy jogellenesen kezeljük e célra a továbbiakban az ő adatait. Ha a webáruház megkapta a hozzájárulást és ki is küldte a hírlevelet, akkor minden egyes hírlevélben biztosítani kell a leiratkozás lehetőségét (leiratkozási link, vagy e-mail cím). Ugyanis a fogyasztó ezt a hozzájáruló nyilatkozatát bármikor egyoldalúan visszavonhatja, amit ha megtesz, törölni kell az adatbázisból. Ez egyben azt is jelenti, hogy részére továbbiakban nem küldhető hírlevél és a későbbiekben a webáruház új hozzájáruló nyilatkozatot sem kérhet pl. közvetlen megkeresés útján (email). Sorozatunk következő részében a további 5 olyan jelentős hibát mutatunk be, melyeket webshopok követhetnek el az ÁSZF-ik és adatkezelési tájékoztatóik megírásakor. Ne maradjon le sorozatunk következő részeiről sem, iratkozzon fel hírlevelünkre itt>>>> A webshop általános szerződési feltételeinek és az adatkezelési tájékoztatójának szerződésmintáit, valamint a hozzá kapcsolódó ingyenes ügyvédi konzultációt megrendelheti itt>>> Hasznosnak, informatívnak találta cikkünket? Ha igen, nyomjon bátran egy like-ot vagy pluszt itt >>> |
Sürgős jogi problémája van? Telefonügyeletünk várja hívását! Kérjen tájékoztatót konzultációs óradíjainkról! LEGOLVASOTTABB CIKKEINK A Google és a titkosszolgálatok Nyilvános összefoglaló a titkos adatgyűjtésről... Internetjogi évértékelő Mik voltak 2012 fontos internetjogi eseményei és mi a "dupla ír" figura? Wifi hack és a jog 1. rész. Milyen jogi következményekkel kell számolnunk ha feltörjük más wifijét és az ő internet előfizetését használjuk? Mit tehetek, ha lassul a netem, mert más ki-be mászkál a hálózatomon? |