WEBSHOP JOGI NAGYTAKARÍTÁS ITT>>>
INFORMATIKAI JOG | SZOFTVERJOG | WEBSHOP JOG | ADATVÉDELMI JOG | SZERENCSEJÁTÉK JOG | SZERZŐI JOG | CÉGJOG | BIOTECH
Kinyírták az online kommentelést?
internet ügyvéd 2014. június 1.
A szólásszabadság olyan, mint a South Parkban Kenny: minden héten kinyírják. Ezen a héten az Alkotmánybíróság ölte meg azzal a határozatával, melyben kimondta azt, ami eddig is így volt: a kommentmezőt beépítő weboldalak felelnek a kommentelők által beírtakért. Mivel ebben a témában olyan égbekiáltó marhaságokat írtak le egyes, az AB határozatot bíráló megszólalók, de annak védelmezői is, hogy kénytelen voltam extra adag kávét csinálni és leírni részletesen, hogy mit is mondott ki az Alkotmánybíróság és mi az üggyel kapcsolatos álláspontja az internet-ugyved.com kicsiny, de annál lelkesebb szerkesztőségének. A cikk végén pedig pár praktikus tanácsot is adunk a kommentelést lehetővé tevő weboldalak üzemeltetőinek. 1. Tényálladék, alapügyAz alapeljárást az ingatlandepo.com tulajdonosa indította a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete ("MTE"), a Zöld Újság Zrt. és az Index.hu Zrt ellen. Az ingatlandepo.com sérelmezte, hogy a 30 napig ingyenes szolgáltatást fizetőssé tevő szerződéses gyakorlatukat bíráló mte.hu, vg.hu és index.hu cikkek után például az alábbi kommentek jelentek meg:
A másodfokú bíróság némi huza-vona után jogerős ítéletben állapította meg, hogy a honlapok a felperesre nézve súlyosan sértő, lealacsonyító hozzászólásoknak teret adva, híreszteléssel valósították meg a jóhírnév sérelmét. Azonban itt jön az a rész, amit senki nem emleget fel, pedig nagyon is kedvező a kommenteket lehetővé tevő weboldalak számára: a másodfokú bíróság ugyanis azt mondta, hogy ugyan a honlapokat nem mentesíti az objektív felelősség alól, az, hogy azonnal törölték a kommenteket, de ezt (a gyors törlést) a kártérítési felelősség vizsgálatánál figyelembe kell venni. Azaz felelek-felelek a kommentekért, de ha gyorsan eltávolítom a kommenteket az erre vonatkozó kérés után, akkor anyagi felelősségem alól mentesülhetek is. Arra a kérdésre, hogy akkor mi a honlapok felelősségének terjedelme egy gyors kommenttörlés után, arra nekik kell választ adniuk (ebben a kérdésben már csak fizetős konzultáción segítek nekik). Az ügy megjárta a Kúriát is, ugyanis felülvizsgálati kérelmet adott be az MTE és a Zindex (a Zöld Újság itt már kiszállt, ha jól látom a periratokban): a kérelem alapja az volt, hogy ők közvetítő szolgáltatóknak minősülnek az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról (...) szóló törvény ("Ektv.") szerint, így nem felelnek a kommentekért. (Ezzel az érveléssel kapcsolatos álláspontunkat a 3. pontban fejtjük ki.) A Kúria nem adott helyt a felülvizsgálati kérelemnek és hatályában fenntartotta a másodfokú ítéletet. Az MTE még erre is rákontrázott és alkotmányjogi panaszt adott be. 2. Az Alkotmánybíróság megállapításaiAz MTE két irányból támadta a másodfokú bíróság és a Kúria megállapításait:
Az első érvre az AB csípőből lőtt, részben kihasználva az MTE jogi öngólját. Az AB kifejtette, hogy a kommentek közzétételéért való felelősség nem függ a moderálástól, mert a közlés tényén alapszik. Így nem indokolt a moderált és nem moderált kommentek között különbséget tenni az alapjog-korlátozás arányosságában sem. Ha a moderálást vállaló internetes szolgáltatók felelősek az oldalukon megjelent jogellenes közlésekért – melynek alkotmányosságát az MTE nem vitatta, hiszen azzal érvelt, hogy nincs befolyása a hozzászólás közzétételére –, akkor a moderálást nem vállaló oldalak működtetőivel szemben a jogsértés megállapítása nem tekinthető aránytalannak. A második MTE-érvet kurtán-furcsán intézte el az AB: arra hivatkozott, hogy a tárhelyszolgáltatót mentesítő rendelkezéseket tartalmazó Ektv. hatálya nem terjed ki az olyan közlésekre, melyeket magánszemélyek tesznek információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével (...). 3. Nem mindenki tárhelyszolgáltató, aki annak mondja magát...Tekintettel arra, hogy más törvények esetében is van jelentősége annak, hogy a weboldalon megjelenő tartalmak esetében minek minősül egy szolgáltató, nézzük át egy alapweboldal (pl. internet-ugyved.com) felépítését:
1. Egy weboldal felépítése A weboldalainkon megjel a) általunk generált tartalmak (cikkek, fotók, konverziós tartalmak) - ezeket mi generáljuk, azaz mi állítjuk elő/szerezzük be/vesszük meg b) nem általunk generált tartalmak (AdSense felület, kommentmező, Facebook like gomb- ez még fontos lesz, ha a kedves Olvasó a cikk végére ér:) ) - ezeket az aktív elemeket mi engedjük be és azokat harmadik felek kontrollálják. Például a Google dönt, hogy weboldalunk tematikája és/vagy olvasói bázisa alapján milyen reklámokat tesz fel az AdSense felületre. Az MTE azt állítja, hogy az egy adott weblapon megjelenő, a b) csoportba tartozó, nem általunk generált tartalmak esetében az internet-ugyved.com tárhelyszolgáltatónak minősül. 2. Tárhelyszolgáltató definíciója Az Ektv. szűkszavúan állapítja meg a definíciót: a tárhelyszolgáltató az igénybe vevő által biztosított információt tárolja (tárhelyszolgáltatás); Üssük fel a Wikipédiát, hogy mit kell érteni tárhelyszolgáltatón: A tárhelyszolgáltatás egy olyan internetes szolgáltatás, ahol egy kiszolgáló szerver erőforrásait több felhasználó között osztják el. Minden felhasználó egy, a rendszer által dedikált tárhelyet foglal el, aminek nyilvános tartalma egyedi domain néven érhető el. 3. Döntés A fentiek fényében én a döntést az Olvasóra bíznám... Véleményeteket a cikk végén várom a kommentmezőben:) (Apropó, a kommenteket moderáljuk...) |
A Google és a titkosszolgálatok
Nyilvános összefoglaló a titkos adatgyűjtésről... Internetjogi évértékelő Mik voltak 2013 fontos internetjogi eseményei és mi a "dupla ír" figura? Wifi hack és a jog 1. rész. Milyen jogi következményekkel kell számolnunk ha feltörjük más wifijét és az ő internet előfizetését használjuk? Mit tehetek, ha lassul a netem, mert más ki-be mászkál a hálózatomon? 
|
4. Kommentmezős weboldalak üzemeltetői, figyelem!1. Gyorsan el kell dönteni, hogy a kommentmezőkből származik-e valamilyen jelentősebb előny (nagyobb látogatottság, törzsolvasói/törzskommentelői tábor alakul-e ki, vagy a trollok őrjöngenek csak), és ha nem, akkor ki kell szedni a kommentmezőket. Ezt már számos weblap, internetes tartalomszolgáltató megtette, mármint a kommentmező törlését.
2. Ha marad a kommentmező, akkor kisebb oldalak esetében nem feltétlenül kell bevezetni a költségesnek bizonyuló előzetes moderálást, a kártérítési felelősség és az esetleges bírságok elhárítására van pár jogi megoldásunk. Így az előzetes moderálás bevezetése legyen inkább egy üzleti döntés, azaz a webhely sajátosságait figyelembe véve, kell-e moderálni, pl. a saját imázsunkat, üzleti megítélésünket védendő akarjuk-e előre szűrni a kommenteket. A Facebook-kommentmező beépítése pl. egyúttal azt is jelenti, hogy a Facebook által adott moderálási lehetőségeket készen kapjuk: komment törlése/elrejtése, felhasználó tiltása. Nagyobb weboldalak esetén mindenképpen javaslom az előzetes moderálás bevezetését. 3. Ha az előzetes moderálás mellett döntünk, akkor ezt a tényt feltétlenül írjuk a kommentmező elé. 4. Mindkét esetben hozzunk létre egy belső célra (munkatársainknak, ügynökségnek) szóló és egy külső célra (felhasználóknak) szóló kommentelési és kommentelés moderálási szabályzatot. Hasznosnak, informatívnak találtad cikkünket? Ha igen, nyomj bátran egy like-ot vagy pluszt itt >>> |
5. Amiről nem szól az AB határozata...Sokan sokféleképpen értelmezték (félre) az AB határozatát. Néhány példa:
Kapcsolódó videó: interjú dr. Ormós Zoltánnal |