TELEFONÜGYELETÜNK:  06  70 221 2149     (07:00 és 22:00 KÖZÖTT)
  INTERNET, ÜGYVÉD
  • Címlap
  • Képzés
  • Webshop Jogi Csomagok
  • Informatikai jog
    • Brit tudosok tiltakoznak a teljes koru netes megfigyeles ellen
    • Wifi hack jogi szankcioi 3. resz
    • A Google nem ad ki adatokat
    • Superweek 2013 beszamolo
    • Informatikai_buncselekmenyek_a_Kriminalexpon
    • Email-fiok-hackeles-buncselekmeny
    • Cloud szerzodesek es a jog
    • Wifi hack jogeset - Marriot iBahn
  • Elektronikus kereskedelmi jog
  • Szoftverjog
  • Facebook jog
  • Adatvedelmi jog
  • Szerencsejatek jog
  • Szerzoi jog
  • Usersdigest
  • Cegjog
  • Jogi tanacsadas
  • Biotechnologiai jog
  • Telefonügyelet
  • Blog

WEBSHOP JOGI NAGYTAKARÍTÁS ITT>>>

INFORMATIKAI JOG  |  SZOFTVERJOG  | WEBSHOP JOG | ADATVÉDELMI JOG | SZERENCSEJÁTÉK JOG | SZERZŐI JOG | CÉGJOG | BIOTECH




Kinyírták az online kommentelést?

alkotmánybíróság kommentelés
internet ügyvéd 2014. június 1.

A szólásszabadság olyan, mint a South Parkban Kenny: minden héten kinyírják.  Ezen a héten az Alkotmánybíróság ölte meg azzal a határozatával, melyben kimondta azt, ami eddig is így volt: a kommentmezőt beépítő weboldalak felelnek a kommentelők által beírtakért. Mivel ebben a témában olyan égbekiáltó marhaságokat írtak le egyes, az AB határozatot bíráló megszólalók, de annak védelmezői is, hogy kénytelen voltam extra adag kávét csinálni és leírni részletesen, hogy mit is mondott ki az Alkotmánybíróság és mi az üggyel kapcsolatos álláspontja az internet-ugyved.com kicsiny, de annál lelkesebb szerkesztőségének. A cikk végén pedig pár praktikus tanácsot is adunk a kommentelést lehetővé tevő weboldalak üzemeltetőinek.


1. Tényálladék, alapügy

Az alapeljárást az ingatlandepo.com tulajdonosa indította a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete ("MTE"), a Zöld Újság Zrt. és az Index.hu Zrt ellen. Az ingatlandepo.com sérelmezte, hogy a 30 napig ingyenes szolgáltatást fizetőssé tevő szerződéses gyakorlatukat bíráló mte.hu, vg.hu és index.hu  cikkek után például az alábbi kommentek jelentek meg: 
  •  "Benkő Sándoros, sunyi, szemét, lehúzó cég"
  • "Azért az ilyenek szarjanak sünt és költsék az összes bevételüket anyjuk sírjára, amíg meg nem döglenek"

A másodfokú bíróság némi huza-vona után jogerős ítéletben állapította meg, hogy a honlapok a felperesre nézve súlyosan sértő, lealacsonyító hozzászólásoknak teret adva, híreszteléssel valósították meg a jóhírnév sérelmét.  

Azonban itt jön az a rész, amit senki nem emleget fel, pedig nagyon is kedvező a kommenteket lehetővé tevő weboldalak számára: a másodfokú bíróság ugyanis azt mondta, hogy ugyan a honlapokat nem mentesíti az objektív felelősség alól, az, hogy azonnal törölték a kommenteket, de ezt (a gyors törlést)  a kártérítési felelősség vizsgálatánál figyelembe kell venni. Azaz felelek-felelek a kommentekért,  de ha gyorsan eltávolítom a kommenteket az erre vonatkozó kérés után, akkor anyagi felelősségem alól mentesülhetek is. Arra a kérdésre, hogy akkor mi a honlapok felelősségének terjedelme egy gyors kommenttörlés után, arra nekik kell választ adniuk (ebben a kérdésben már csak fizetős konzultáción segítek nekik).

Az ügy megjárta a Kúriát is, ugyanis felülvizsgálati kérelmet adott be az MTE és a Zindex (a Zöld Újság itt már kiszállt, ha jól látom a periratokban): a kérelem alapja az volt, hogy ők közvetítő szolgáltatóknak minősülnek az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról (...) szóló törvény ("Ektv.") szerint, így nem felelnek a kommentekért. (Ezzel az érveléssel kapcsolatos álláspontunkat a 3. pontban fejtjük ki.)

A Kúria nem adott helyt a felülvizsgálati kérelemnek és hatályában fenntartotta a másodfokú ítéletet. Az MTE még erre is rákontrázott és alkotmányjogi panaszt adott be.


2. Az Alkotmánybíróság megállapításai

Az MTE két irányból támadta a másodfokú bíróság és a Kúria megállapításait: 

  • egyrészt azzal érvelt, hogy a a véleménynyilvánítás jogának szükségtelen és aránytalan korlátozását jelenti, hogy a honlap üzemeltető objektív felelősséggel tartozik az általa nem moderált kommentekért 
  • másrészt bevetette a killer érvelést: ő itt az alapügyben csak közvetítő szolgáltató (azon belül is tárhelyszolgáltató) és így az Ektv. 2. § l) pontjának lc) alpontja alapján mentesül az előzetes monitorozás kötelezettsége alól. 

Az első érvre az AB csípőből lőtt, részben kihasználva az MTE jogi öngólját. Az AB kifejtette, hogy a kommentek közzétételéért való felelősség nem függ a moderálástól, mert a közlés tényén alapszik. Így  nem indokolt a moderált és nem moderált kommentek között különbséget tenni az alapjog-korlátozás arányosságában sem. Ha a moderálást vállaló internetes szolgáltatók felelősek az oldalukon megjelent jogellenes közlésekért – melynek alkotmányosságát az MTE nem vitatta, hiszen azzal érvelt, hogy nincs befolyása a hozzászólás közzétételére –, akkor a moderálást nem vállaló oldalak működtetőivel szemben a jogsértés megállapítása nem tekinthető aránytalannak. 

A második MTE-érvet kurtán-furcsán intézte el az AB:  arra hivatkozott, hogy a tárhelyszolgáltatót mentesítő rendelkezéseket tartalmazó Ektv. hatálya nem terjed ki az olyan közlésekre, melyeket magánszemélyek tesznek információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével (...). 

3. Nem mindenki tárhelyszolgáltató, aki annak mondja magát...

Tekintettel arra, hogy más törvények esetében is van jelentősége annak, hogy a weboldalon megjelenő tartalmak esetében minek minősül egy szolgáltató, nézzük át egy alapweboldal (pl. internet-ugyved.com) felépítését:

1. Egy weboldal felépítése

A weboldalainkon megjel 
a) általunk generált tartalmak (cikkek, fotók, konverziós tartalmak) - ezeket mi generáljuk, azaz mi állítjuk elő/szerezzük be/vesszük meg

b) nem általunk generált tartalmak (AdSense felület, kommentmező, Facebook like gomb- ez még fontos lesz, ha a kedves Olvasó a cikk végére ér:)  )  - ezeket az aktív elemeket mi engedjük be és azokat harmadik felek kontrollálják. Például a Google dönt, hogy weboldalunk tematikája és/vagy olvasói bázisa alapján milyen reklámokat tesz fel az AdSense felületre. 

Az MTE azt állítja, hogy az egy adott weblapon megjelenő, a b) csoportba tartozó, nem általunk generált tartalmak esetében az internet-ugyved.com tárhelyszolgáltatónak minősül. 

2. Tárhelyszolgáltató definíciója

Az Ektv. szűkszavúan állapítja meg a definíciót: a tárhelyszolgáltató az igénybe vevő által biztosított információt tárolja (tárhelyszolgáltatás);

Üssük fel a Wikipédiát, hogy mit kell érteni tárhelyszolgáltatón: A tárhelyszolgáltatás egy olyan internetes szolgáltatás, ahol egy kiszolgáló szerver erőforrásait több felhasználó között osztják el. Minden felhasználó egy, a rendszer által dedikált tárhelyet foglal el, aminek nyilvános tartalma egyedi domain néven érhető el.

3. Döntés

A fentiek fényében én a döntést az Olvasóra bíznám... Véleményeteket a cikk végén várom a kommentmezőben:)  (Apropó, a kommenteket moderáljuk...)

Picture
FELIRATKOZOM




LEGOLVASOTTABB CIKKEINK

A Google és a titkosszolgálatok
Nyilvános összefoglaló a titkos adatgyűjtésről...

Internetjogi évértékelő
Mik voltak 2013 fontos internetjogi eseményei és mi a "dupla ír" figura?

Wifi hack és a jog 1. rész.
Milyen jogi következményekkel kell számolnunk ha feltörjük más wifijét és az ő internet előfizetését használjuk? Mit tehetek, ha lassul a netem, mert más ki-be mászkál a hálózatomon?
 




Jogi tanácsadás konzultáció

    Foglalj le konzultációs időpontot online a fenti képre kattintva!

    KÉRD KONZULTÁCIÓS AJÁNLATUNKAT EMAILBEN AZ ALÁBBI MEZŐK KITÖLTÉSÉVEL!

    Ahhoz, hogy válaszolni tudjunk, szükségünk van egy működő e-mail címre.
    Elég a probléma lényegét vázolni, amennyiben hosszabb magyarázatot igényel az ügy, arra kérünk, hogy hívd telefonügyeletünket a 06 70 2212149-es számon.
Kérem az ajánlatot!



4.  Kommentmezős weboldalak üzemeltetői, figyelem!

1. Gyorsan el kell dönteni, hogy a kommentmezőkből származik-e valamilyen jelentősebb előny (nagyobb látogatottság, törzsolvasói/törzskommentelői tábor alakul-e ki, vagy a trollok őrjöngenek csak), és ha nem, akkor ki kell szedni a kommentmezőket. Ezt már számos weblap, internetes tartalomszolgáltató megtette, mármint a kommentmező törlését.

2. Ha marad a kommentmező, akkor kisebb oldalak esetében nem feltétlenül kell bevezetni a költségesnek bizonyuló előzetes moderálást, a kártérítési felelősség és az esetleges bírságok elhárítására van pár jogi megoldásunk.  Így az előzetes moderálás bevezetése legyen inkább egy üzleti döntés, azaz a webhely sajátosságait figyelembe véve, kell-e moderálni, pl. a saját imázsunkat, üzleti megítélésünket védendő akarjuk-e előre szűrni a kommenteket. A Facebook-kommentmező beépítése pl. egyúttal azt is jelenti, hogy a Facebook által adott moderálási lehetőségeket készen kapjuk: komment törlése/elrejtése, felhasználó tiltása. 

Nagyobb weboldalak esetén mindenképpen javaslom az előzetes moderálás bevezetését.

3. Ha az előzetes moderálás mellett döntünk, akkor ezt a tényt feltétlenül írjuk a kommentmező elé.

4. Mindkét esetben hozzunk létre egy belső célra (munkatársainknak, ügynökségnek) szóló  és egy külső célra (felhasználóknak) szóló kommentelési és kommentelés moderálási szabályzatot.

Hasznosnak, informatívnak találtad cikkünket? Ha igen, nyomj bátran egy like-ot vagy pluszt itt >>>

5.  Amiről nem szól az AB határozata...

Sokan sokféleképpen értelmezték (félre) az AB határozatát. Néhány példa:

  • Volt olyan sajtótermék, amelyik a weboldalak üzemeltetőinek büntetőjogi felelősségéről cikkezett és már-már a börtönrácsok mögött látta a fél szerkesztőséget. Erről nincs szó, az AB határozat egy polgári peres eljárás kapcsán született, mely a személyiségi jogok megsértése miatt indult. Jóval több kell ahhoz, hogy pl. bűnsegédként elkövetett rágalmazás miatt büntetőeljárás induljon egy weboldal üzemeltetője ellen.
  • Láttam olyan hozzászólást a Facebookon, hogy most be fog indulni az, hogy "jogászok kommentelőket fognak beperelni, függetlenül attól, hogy az oldal tulajdonosa kérte ezt vagy sem." Hát, akkor ahogy Hofi szokta mondani: innen üzenem, hogy ilyen perek nem indulhatnak, és az AB határozata egyáltalán nem ad ilyen irányra lehetőséget. A perjog nehéz tárgy még jogászoknak is, pláne annak, aki nem koptatta a jogi kar padjait... 

Kapcsolódó videó: interjú dr. Ormós Zoltánnal

A kommenteket utólagosan moderáljuk!
Klikkelj a Követés gombra exkluzív tartalmainkért!
VISSZA A CÍMLAPRA
HÍRLEVÉLÜNK ITT

INFORMATIKAI JOG  |  SZOFTVERJOG  | WEBSHOP JOG | ADATVÉDELMI JOG | SZERENCSEJÁTÉK JOG | SZERZŐI JOG | CÉGJOG | BIOTECH

SZAKTERÜLETEK

Adatvédelmi jog
E-kereskedelmi jog
Elektronikus hírközlés
Informatikai jog
Szoftverjog
Szerencsejáték jog


SZOLGÁLTATÁSAINK

Jogi tanácsadás
IT szerződések
Peres képviselet

KAPCSOLAT

Telefonügyelet
Konzultációs ajánlatkérés


IMPRESSZUM

Kiadó: 
Ormós Ügyvédi Iroda

Cím: 
1055 Budapest,
Falk Miksa utca 3.

Adószám:
18169328-2-41

Tárhelyszolgáltató:
Weebly