Bűncselekményeket követtek el a Google Street View autói?
internet ügyvéd 2012.05.30.
(ez a blogbejegyzés semmiképpen nem értelmezhető büntetőfeljelentés tervezetnek)... A korábbi sajtóhírekkel ellentétben a Google Street View kamerás autói jártukban-keltükben nem csak fényképeket készítettek, hanem többmillió brit állampolgár számítógépéből chat üzeneteket, fényképeket, emaileket és dokumentumokat gyűjtöttek össze. Az autók a gstumbler nevű szoftvert használták és a jelszó nélküli wifi hálózatokon található számítógépekről leszipkázott adatokat egy brutális merevlemezen tárolták a bázisra érésig*. Mivel a Google autói Budapest utcáin is láthatóak voltak és vélelmezem, hogy itthon is futott az autók fedélzeti számítógépein a gstumbler, érdemesnek tartom megvizsgálni, hogy magyar jog alapján alkalmazhatóak-e a Google ellen jogi szankciók a pesti "rodeózás" miatt. Mivel a Btk. rendelkezései szerint a Btk.-t kell alkalmazni a magyar területen külföldi állampolgár ellen elkövetett bűncselekmény esetén is, így nem vitás, hogy a magyar joghatóság fennáll. Nézzük meg, hogy álláspontom szerint a magyar jog alapján milyen bűncselekményeket valósított meg a Google, ha bebizonyosodnának a fenti tényállítások: 1. Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény Btk. 300/C. § (1) Aki számítástechnikai rendszerbe a számítástechnikai rendszer védelmét szolgáló intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve, illetőleg azt megsértve bent marad, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 2. Magántitok jogosulatlan megismerése Btk. 178/A. § (1) Aki magántitok jogosulatlan megismerése céljából a) másnak a lakását, egyéb helyiségét vagy az ezekhez tartozó bekerített helyet titokban átkutatja b) másnak a lakásában, egyéb helyiségében vagy az ezekhez tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli, illetőleg rögzíti, c) másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti, d) hírközlő berendezés útján, illetőleg számítástechnikai rendszeren másnak továbbított közleményt, adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) bekezdésben meghatározott módon megismert magántitkot továbbít vagy felhasznál. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) hivatalos eljárás színlelésével, b) üzletszerűen, c) bűnszövetségben, d) jelentős érdeksérelmet okozva követik el. 3. Visszaélés személyes adattal Btk. 177/A. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogtalan haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. * Forrás: Sunday Times, 2012. május 27. Ugrás a Főoldalra Vissza az Adatvédelmi jog oldalra |
Adatvédelmi jog Az adatvédelem területén az alábbiakra kell figyelnünk: -kell egy általános adatvédelmi politika és adatvédelmi felelős a szervezetnél, - kell adatvédelmi szabályzat és külön adatbiztonsági szabályzat a szervezetnél, -főszabályként minden adatkezelést be kell jelenteni (költsége: 3300 Ft), figyeljünk a kivételekre; -az adatkezelés mindig az érintettek megfelelő hozzájárulásán alapuljon és feleljen meg a célhoz kötöttség követelményének; -adatfeldolgozói és adattovábbítási szerződéseinket vizsgáljuk felül, újak kötésekor vegyük figyelembe az adatvédelmi jog szempontjait, - adatvédelmi audit: szükséges eljárás, rendszeres időközönként kell végrehajtani. Az adatvédelem területéhez kapcsolódó referenciáinkat megtalálja itt>>> |