Börtön járhat a facebookos önbíráskodásért(Fábián Tamás cikke, origo, 2012.05.09.)
Könnyen megütheti a bokáját, aki nyilvánosan akar visszavágni a perverz leveleket küldözgetőknek. A magyar jogrendszer szerint akár a zaklatott is börtönbe kerülhet, de nem egyértelmű, hogy mi történne akkor, ha a sértett nyilvános Facebook-oldalon fedné fel a zaklató kilétét. Szélsőséges értelmezésben a nyomuló levél egy szerzői mű, amelyből csak név feltüntetésével lehet idézni. Németországban robbant ki az a facebookos zaklatási ügy, amely rámutatott arra, hogy az áldozatok mellett a zaklatók személyes jogait is védi a törvény. Thorsten Dersch április elején privát Facebook-üzenetben küldött zaklató sorokat Ariane Friedrich német magasugrónőnek, aki válaszul kiposztolta a zaklatója nevét, lakhelyét, illetve üzenetének tartalmát. A zaklatási ügyből kialakult vitában két táborra szakadtak a jogászok: az egyik oldal szerint Friedrich nem követett el személyi és adatvédelmi jogsértést Derschsel szemben, a másik oldal szerint viszont igen. Az ügy most már bírósági szakaszban tart. Bár Friedrich korábban úgy nyilatkozott, hogy szerinte helyesen cselekedett, és örül, hogy a tettek mezejére lépett a zaklatókkal szemben, mostanra mégis törölte a botrány hatására egyre népszerűbbé váló Facebook-oldalát. A sportolónő nem árulta el a törlés okát, és azt sem, hogy ki tett feljelentést az ügyben, amelynek kapcsán hazai jogászokat és jogvédőket kérdeztünk arról, mi lenne az eljárás egy hasonló jellegű magyarországi ügyben. Nem tudni biztosan, ki küldte a zaklató leveleket Kétségtelenül van adatvédelmi vonatkozása, azonban az ügy középpontjában a személyiségvédelem áll - írta az [origo]-nak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Péterfalvi szerint sok szempontot kell mérlegelni egy ilyen esetben: nehéz megítélni, hogy a Facebookon közzétett információk nyilvánosságra hozatalnak számítanak-e, és az sem mindegy, hogy ténylegesen hány emberhez jutottak, juthattak el. Az is fontos kérdés, hogy a zaklató személy magánszférája szempontjából milyen következményekkel jár nevének és lakhelyének kiposztolása. Továbbá fontos kérdés, hogy valóban Dersch küldte-e a zaklató üzenetet, vagy valaki visszaélt a profiljával. Péterfalvi szerint Friedrich sem lehetett biztos abban, hogy valójában kitől származik az üzenet, amikor közzétette a férfi adatait. Mindent egybevéve Péterfalvi szerint a személyes adatokat közzétevő egyén tevékenysége jogellenes adatkezelésnek minősült, függetlenül attól, hogy a zaklató milyen cselekményt követett el ellene. A fő hivatkozási pont, hogy az adatvédelmi szabályozás célja a magánszféra védelme. Ezzel mindenképpen ellentétesek az olyan közlések, amelyeknek a célja egy másik személy lejáratása, az igénybe vehető jogorvoslat eredményének bevárása nélkül. A NAIH elnöke szerint ez a gyakorlat egyfajta "információs önbíráskodásnak" tekinthető, amire alapozva a sértett félként fellépő zaklató akár kártérítési igénnyel is felléphet a sportolónővel szemben, vagy büntetőfeljelentést is tehet. Itthon börtönbe is kerülhetne az atlétanő Aki jogtalan haszonszerzés céljából, vagy jelentős érdeksérelmet okozva él vissza személyes adattal, az akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető - áll Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért nevű civil szervezet adatvédelmi és információszabadság programvezetőjének az [origo]-hoz eljuttatott levelében. A kulcsmomentum, hogy jelentős érdeksérelem esete áll-e fenn, ennek eldöntése a bírói gyakorlatra van bízva, és Hüttl szerint meglehetősen kidolgozatlan, hogy mit is jelent ez pontosan. Ugyanakkor az is fontos, hogy a sportolónő milyen körülmények között jutott a személyes adatok birtokába. "Aki abból a célból, hogy (...) más magánéletébe, életvitelébe önkényesen beavatkozzon (...), annak akarta ellenére telekommunikációs eszköz útján (...) személyes kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő" - idézte Hüttl a vonatkozó jogszabályokat. Ennek értelmében tehát a zaklató sem ússza meg azzal, hogy visszaéltek az adataival, hanem mindkét fél egyszerre vádlott és felperes az ügyben, ami bár két külön szálon fut, a motivációk miatt egyben is látni kell őket. Hüttl összességében úgy gondolja, hogy Friedrich cselekedete büntetőjogi szempontból védhető, mert vele szemben a zaklató bűncselekményt követett el. A zaklatói levél szerzői mű Abban az esetben tudom elképzelni, hogy egy név és lakhely kiposztolása esetén a bíróság kártérítést ítéljen a sértettnek, ha egyébként nincs köze a zaklatáshoz, csak valaki felhasználta a nevét, és azóta belekötnek az utcán vagy kirúgták a munkahelyéről - mondta az [origo] kérdésére egy névtelenséget kérő jogász. A szakértő szerint túlságosan elméleti a NAIH elnökének megközelítése, mert a gyakorlatban kevés esély van arra, hogy egy név nyilvánosságra hozatala miatt kártérítést ítéljen meg a bíróság. A szakértő szerint extrém jogértelmezésben azt is mondhatjuk, hogy a zaklató levelének egyéni-egyedi jellege van, ezért szerzői mű, amit csak a szerző feltüntetésével idézhető. "A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti" - idézte a vonatkozó jogszabályt a névtelenséget kérő szakértő. Le kell tiltani a zaklatót A német sportolónő azért posztolta ki Dersch adatait, mert megelégelte, hogy a Facebookon a privát szférájába avatkozik és zaklatja. A szakértők megkérdezése nyomán úgy tűnik, egy ilyen ügy itthon is komoly vitákat váltana ki. Ha nem akarnak kétes kimenetelű eseményekbe keveredni, az áldozatoknak érdemesebb egyszerűen letiltani a zaklatót, mint ahogy arról korábban is írtunk. |
|